A Royal Diamond Üzleti Klub az üzleti vacsorák mellet időről-időre klubkirándulásokat is szervez.
Az elmúlt 25 évben számos alkalommal keritettünk sort kirándulásokra, melyek során rengeteg érdekes helyet ismerhettünk meg. Leereszkedtünk már a Vértesi Erőmű Márkus-hegyi bányájába, jártunk a Dunaújvárosi Erőműben, ellátogattunk a MOL, az EGIS és a TVK gyáraiba, és megtekintettük az M2 felújítását és az M4 építését is.
A közelmúltban a hidakat vettük célba. Kirándulásokat szerveztünk a Lánchíd lánckamrájába, a Kőröshegyi Völgyhídhoz, az Erzsébet híd kábelkamrájába és a Megyeri hídhoz, kirándulásaink sorát pedig egy igazán különleges helyszínnel, az M4 Központi Forgalmi Menetirányítójának látogatásával zártuk.
Lánchíd lánckamra látogatás
2017 májusában dr. Almássy Kornél, a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatójának meghívására vacsoraestjének asztaltársasága és néhány klubtag vehetett részt azon a klubkiránduláson, melynek során a Széchenyi lánchíd budai lánckamráját és az Alagút néhány érdekesebb részét tekinthettük meg. Hodik Zoltán, a Budapest Közút osztályvezetője ismertette a híd építésének és többszöri felújításának történetét, fontosabb eseményeit. Ezt követően átadta a szót Fazekas Jánosnak, a Lánchíd hídmesterének, akinek családja generációk óta felügyeli a hidat. A híd alatti gyalogos alagútból nyílik a lánckamra lejárata. Kis csapatunk leereszkedhetett a mintegy 20 méter mélyen található lánckamrába, a tartószerkezet egyik legfontosabb pontjához. Ezután megnézhettük a hídmesteri irodát, amely az Alagút oldalában van elhelyezve. Látogatásunk során rengeteg érdekes információt tudhattunk meg a Lánchíd mindennapos, és rendkívüli karbantartásáról, a híd történetéről, és a hídmesterek foglalkozásáról. A társaság felettébb jól érezte magát, rengeteg kérdés hangzott el.
Klubkirándulás a Kőröshegyi völgyhídhoz
2017 őszén Szilvai József Attila, a Magyar Közút Zrt. vezérigazgatójának meghívására a Kőröshegyi völgyhídhoz szerveztünk klubkirándulást. A hidat mindenki jól ismerheti, számtalanszor átautóztunk rajta, most azonban az útpálya alatt, a híd gyomrában jártunk, míg a forgalom a fejünk felett haladt, majd az egyik pillér belsejéban elhelyezett lépcsőn ereszkedtünk le ismét a híd lábához. A völgyhíd nem csak távolról gyönyörű, de közvetlen közelről is pazar látványt nyújt. Megtudhattuk, hogy a viadukt Magyarország leghosszabb hídja. Hosszúsága 1872 méter, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége 23,80 m. Tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, és a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A pillérek belseje üreges, és két pillérébe liftet is építettek, melyekre a hídvizsgálatok miatt van szükség. Bejárás közben a fenntartási feladatok mellett a híd építésének nehézségeiről és szépségeiről is hallhattunk néhány történetet.
Az Erzsébet híd kábelkamrája
2018 tavaszán az első kirándulásunkon az Erzsébet hidat kerestük fel. Már tavaly is a hidak kerültek az érdeklődés középpontjába, és ez így maradt a tavaszi kirándulásainkon is. Először az Erzsébet hídhoz látogattunk el. Ezúttal is dr. Almássy Kornél, a Budapest Közút vezérigazgatója tette lehetővé a látogatást, és Hodik Zoltánnal, a Budapest Közút osztályvezetőjével szerveztük meg a bejárást. A látogatás során ő ismertette a híd építésének és újjáépítésének a történetét, beszélt az üzemeltetés problémáiról és a híd karbantartásáról is. A hídlátogatás vezetője Tóth Krisztián hídmester volt. A budai hídfőnél, az ivócsarnoknál találkoztunk, itt található a hídmesteri irodai is. A hídfő alatt húzódó gyalogos aluljáróból lehet a kábelkamrát megközelíteni, először ide ereszkedtünk le. Ezt követően a hídfő belsejében található alagút- és lépcsőrendszeren keresztül a pályaszerkezet alatt függő szerelőjárdára mentük. A rakpart és a villamos sínek felett, közvetlenül az útpálya alatt sétáltunk ki a Duna fölé. Egészen különleges látvány volt az Erzsébet híd alulról, fejünk felett a hídon dübörgő délelőtti forgalommal alattunk a folyóval. A hídszerkezet alján egy víz- és egy gázvezeték fut át Pestre, és a tervek szerint a Főtáv is itt kívánja átvezetni a belvárost ellátó távvezetéket. A látogatás igazán emlékezetes volt, ismét olyan helyre látogatott el a Klub, ami csak nagyon keveseknek adatik meg.
Klubkirándulás a Megyeri hídhoz
2018-ban a második tavaszi kirándulásunk helyszíne a Megyeri híd volt. Az M0-ás körgyűrű északi összekötője öt hídból áll, három vasbeton és két acélhíd alkotja. Amint tavaly a Köröshegyi völgyhíd bejárását, úgy most a Megyeri híd látogatását is Szilvai József Attila, a Magyar Közút vezérigazgatója tette lehetővé. Kis csoportunk a pesti oldalon találkozott, és Gábriel László hídmester értő vezetésével jártuk be a hidat. Az ártéri vasbeton szerkezetű híd gyomrában mentünk el a Nagy-Dunaág felett átívelő acélhídig, mely az ország első igazi ferdekábeles hídja. Egyébként a Megyeri híd Magyarország második leghosszabb hídja, összesen 1861 méter hosszú és csak a Köröshegyi Völgyhíd előzi meg a rangsorban. A főágat átívelő acélhíd pályaszerkezete alatt egy felfüggesztett, mozgó szerelőplatform található. Evvel egészen a mederpillérig utaztunk a folyó felett, miközben a hídmester mesélt a híd építéséről és a karbantartási feladatokról. A bejárás ezen szakasza is nagyon izgalmas volt, de a leglátványosabb rész csak ezután következett. A déli pilonszár belsejében található lifttel felmentünk a két pilonszárat összekötő üvegezett térbe, ahonnan elképesztő kilátás tárult elénk, egy belső lifttel pedig még tovább emelkedhettünk, és szinte a pilon csúcsából tekinthettünk le a városra.
M4 FORGALMI MENETIRÁNYÍTÓ ÉS JÁRMŰTELEP
Az M4 Központi Forgalmi Menetirányítója és Kelenföldi Járműtelepe
2018 szeptemberében az M4 Központi Forgalmi Menetirányítójába és Kelenföldi Járműtelepére tettünk egy látogatást klubtagjainkkal. Innen irányítják és felügyelik a négyes vonal szerelvényeit, állomásait, peronjait, mozgólépcsőit. A látogatást külön szeretnénk megköszönni Bolla Tibornak, a BKV elnök-vezérigazgatójának, aki lehetővé tette számunkra a bejárást. Az előkészítésben és lebonyolításban nagy segítséget nyújtott Bátorfi Gábor házigazdánk, a KFM üzemvezetője, dr. Ludvig László, A Simenes Mobility Kft. ügyvezető igazgatója és Babos Tivadar, a Siemens Mobility projekt vezetője. Először a járműtelepet, illetve a szerelőcsarnokot tekintettük meg, itt Bátorfi Gábor tartott részletes tájékoztatót, nem csak a napi működésről és a karbantartásról beszélt, hanem mesélt a próbaüzem több hónapos időszakáról is, amikor a szerelvényeknek hibamentesen kellett teljesíteniük az előírt futásmennyiséget. Jelenleg 15 szerelvény dolgozik a vonalon, de a forgalmi számok növekedésével s következő években új járművek beszerzése válhat szükségessé. A látogatás következő állomása a menetirányító központ megtekintése volt. Az irányító központ az épület felső emeletén helyezkedik el, innen csodálatos kilátás nyílik a járműtelepre, de az irányító központ monitorain valamennyi állomásról, peronról élő kép áll rendelkezésre. A menetirányítóban Babos Tivadar, a rendszer telepítését végző Siemens szakembere tartott részletes tájékoztatást.