Október 28-án tartott előadást Hatvani György úr klubunkban. Az igen részletes beszámoló témája a Minisztérium energiapolitikája és maga az energialiberalizáció volt.
Helyettes államtitkár úr kiemelte, az a kemény erőtér, amiben az iparág mozog, igen kötött. Az új elvárásoknak való megfelelés, a szektorban tevékenykedő cégek működésének összehangolása, és a kormány szabályozó ereje az, ami meghatározza ma a magyar energiaipart. Előadásában azokat a feltétlenül szükséges változtatásokat emelte ki Hatvani György, amelyeket az új kormány kíván megvalósítani, hiszen lényegében 1993 óta nem változott az energiaszektor koncepciója, szerepköre, megítélése.
2000 decemberében született meg az a villamosenergia-törvény, amellyel most is, a jövőben is foglalkozni kell, az energialiberalizáció kapcsán. Rengeteg olyan kormány-, illetve miniszteri rendelet kapcsolódik a törvényhez, amely örökségtől inkább szabadulna a Minisztérium – fogalmazott Hatvani György. A rendeletek befogadásához és a megvalósításukhoz szükséges energia-befektetés olyan nagy mértékű, hogy rendkívül nehéz új dolgokba belefogni, új tanulmányokat kidolgozni. A jelenleg hatályban lévő villamosenergia-törvény kerettörvény. Nyilván nem tudja minden egyes vállalat, szolgáltató érdekeit maradéktalanul figyelembe venni. Ennek ellenére úgy vélem – mondta Hatvani György -, hogy a törvény működőképessége biztosítható.
Az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás szellemében kell kialakítani a jövőre vonatkozóan a villamosenergia-piacot érintő valamennyi törvényt és rendeletet. A 96/92-es EU irányelv rögzíti mindazokat a feltételeket, amelyek alapján kell kialakítani a szektort. Az irányelv lényege: a piacot liberalizálni kell, és meg kell szűntetni a kialakult monopóliumok rendszerét. Mindezekre azért van szükség, hogy a globalizálódó világban az EU gazdaságának alapvetően fontos infrastruktúrája olyan legyen, hogy az a gazdaság versenyképességét segítse. A piac működőképességének alapvető feltétele továbbá az egységes és független rendszerirányítás létrehozása – ami biztosítja többek között a hálózathoz való szabad hozzáférést. Erre alkották meg a 2001/110-es sz. törvényt, mely tartalmazza a már említett 96/92-es EU irányelv leglényegesebb elemeit. A jelenlegi villamosenergia-piac négy szereplős. Ez annyit jelent, hogy adottak a villamosenergia-termelők, létezik a felvásárló (jelenleg kizárólagosan az MVM Rt.), ezután következnek az áramszolgáltatók, akik pedig már közvetlenül a fogyasztókkal állnak kapcsolatban. A piac liberalizációja során – a felsorolt négy szereplő helyett, most már – hat szereplőssé válik a szektor. A hat szereplő a villamosenergia útját tekintve – termelő, független rendszerirányító, felvásárló (MVM Rt.), kereskedő, szolgáltató, fogyasztó. A két új szereplő megjelenése, illetve a rendszerbe való beépítésük nem is oly egyszerű. Első lépésben két részre oszlik majd maga az energiaszektor – közüzemi, illetve versenyszektorrá. A közüzemi szektor a jelenlegi rendszer szerint, a jelenlegi árakon működik tovább, a hosszú távú keretszerződések alapján. A versenyszektor teremti meg a szabad piacot. A szabad piac leglényegesebb szereplői a feljogosított fogyasztók. A jogosítvány a szektorban tevékenykedő energiát előállító, vagy azzal kereskedő vállalatoktól való szabad energiavásárlásra értendő. A másik lényeges szempont, hogy nemcsak az energiavásárlás lesz kötetlen, de a fogyasztó bármely villamos-hálózathoz is szabadon hozzáférhet.
A 2003 január 1-jén életbe lépő villamosenergia-törvény alkalmazására megalkotott miniszteri rendeletekből eddig négyet fogadtak el, amelyek alapvetően meghatározzák azt. A 180/2002 számú a Végrehajtási rendelet, a következő a Feljogosítási rendelet, a harmadik a határon átívelő villamosenergia-szállítás főbb szabályait tartalmazza, és a negyedik pedig az új piaci normákhoz való viszonyulást, az átállás meghatározását foglalja magában. Ehhez a rendeletsorhoz kapcsolódik három rendkívül fontos szabályzat is, amelyek az Üzleti szabályzat, ez az együtt működő villamosenergia-rendszer fő szereplőinek egymás közötti technikai kapcsolatát írja le. Az Elosztói szabályzat, nevéből is adódik, az elosztói hálózattal kapcsolatos műszaki működés szabályrendszerét tartalmazza. A harmadik legfontosabb pedig egy új, a Kereskedelmi szabályzat, mely az üzleti, kereskedelmi folyamatokat hivatott szabályozni. A piacnyitás keretein belül a 6,5 GWh-ás küszöböt figyelembe véve, az összes fogyasztás 33-35%-ka kerül feljogosításra. Ez mintegy 200 fogyasztót érint hazánkban, akik, ha akarják felbonthatják jelenlegi szerződéseiket, és a továbbiakban a szabad piacról vásárolhatnak. A feljogosítás nem kötelezettség, hanem lehetőség. – jelentette ki Hatvani György.
A 2003 január 1-én bevezetendő villamosenergia-törvény egy lassan meginduló fejlődést fog eredményezni. Most még a tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci szereplők kivárnak, keresik a lehetőségeket. Bízom benne, hogy ez a szabályrendszer lehetővé teszi azt, hogy beinduljon a fejlődési folyamat. Amikor az Európai Unióhoz csatlakozunk, akkor emelt fővel léphetünk be a klubba, mert energiaszektorunk stabil és megfelel majd a normáknak.