2002.11.11.
Dr. Ruppert László, a GKM közlekedési helyettes államtitkára

November 11-én tartotta meg idén már második előadását Dr. Ruppert László. Novemberi előadásának fő indoka a szektorban bekövetkezett lényeges változások, amelyekről klubunk tagjai is kíváncsian várták az összefoglalót. A Klub szlogenjét említve, miszerint – Nálunk az üzlet magától jön, párhuzamot vont Ruppert úr is. Az üzlet Önöktől jön, és Önökön múlik. – kezdte előadását, megszólítva a vacsoraest résztvevőit. Tehát részben igaz is, hogy az állam a közlekedésben nagy megbízó. – folytatta.
Tájékozódhattunk arról, hogy a hazai közlekedéspolitika főbb irányelveit, és kiegészítő rendelkezéseit tartalmazó dokumentum – már augusztus eleje óta -, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (továbbiakban – GKM) honlapján is megtalálható.
Magyarországon 1996 óta elfogadott a közlekedéspolitika a piacgazdaságban. A Lotz Károly által fémjelzett irányelvek ma is aktuálisak, azonban az azóta eltelt időben olyan ütemű gazdasági fejlődés ment végbe, ami indokolja ezek továbbfejlesztését. 2001 szeptemberében kiadásra került az Európai Közösség egységes közlekedéspolitikáját tartalmazó dokumentum, mely újabb változtatásokat kívánt. A hazai közlekedéspolitika 2015-ig szól, melynek fő irányvonalát a hálózatfejlesztés adja. Az elhangzottakat értékelve és mérlegelve, számos vita és szakmai tanácskozás során a közlekedéspolitika továbbfejlesztésre került. – jelentette ki Dr. Ruppert László. Tavaly az Európai Unióhoz való csatlakozásunk keretén belül a közlekedés fejezetet ideiglenesen sikerült lezárni. Éppen ezért az új koncepció már nem a csatlakozásra való felkészülés folyamatinak kidolgozása, hanem az az egyértelmű feltételrendszer kialakítása, ami a közösség tagállamaira vonatkozik. Magyarország a közlekedésben már úgy gondolkodik, mintha az EU tagja lenne.
Közútfejlesztés. Az új közlekedéspolitikai koncepció kialakítása során nagyobb hangsúlyt fektetnek a közútfejlesztésre. Ez az M0-ás, illetve az M6-os főutak gyorsított építését szolgálja. Valamint a korábban fehér foltként hagyott Békés megyében, az M44-es névre keresztelt – 2×2 sávos – autóút létrehozásának terve az új elem. Mosonmagyaróvár – Győr – Szombathely körben, Nagykanizsa – Kaposvár – Szekszárd térségében észak-déli irányban az M9-es főút megvalósításának terve kerül a jövőben megvalósításra. Az M9-es vonal természetesen nem valósul meg 2015-ig, de azért kell belevenni a kormányhatározatok előterjesztésébe, hogy megkezdődhessen a tervezés, majd a jóváhagyást követően az útvonal menti területvásárlások. Azzal kell számolni, hogy a mai demokratikus egyeztetési folyamatban a gondolattól az építésig minimum hat év telik el. A befektetőket persze inkább a közelebbi időpontok, megbízások, tenderek érdeklik. Ruppert úr a továbbiakban a 2002 és 2006 közötti időszakról tájékoztatta a vacsoraest résztvevőit.
Az M0-ás autóút déli, dél-keleti szakaszának építése megkezdődik a jövő év második felében. Ez azt jelenti, hogy az 5-ös úttól a 4-es felé, valamint a 4-es út Vecsést, és Üllőt elkerülő szakaszának építését bonyolítják majd le. A beruházás 26 km autópálya építését jelenti – plusz az elkerülő szakasz. Az építési engedélyek a tél folyamán a minisztérium rendelkezésére állnak majd, a közbeszerzési pályázat kiírására pedig tavasszal kerül sor. Továbbá tervben van még egy harmadik – 2×3-as, plusz 1-1 leálló sávos – autópálya megépítése az M1-es és a mai M5-ös között.
Ma hazánk közlekedésileg legkritikusabb szakasza az M0-ás autóút. – jelentette ki Ruppert László. Az úton több, mint 55 ezer jármű halad át naponta. Középen több műtárgy provizórikus elválasztása folyik az út egyes szakaszaitól. Valamint a magas kihasználtság mellett, akár a legkisebb baleset, vagy fennakadás az út bármely szakaszán több 10 km-es dugót, több órás forgalomleállást eredményez. Az észak-nyugati körgyűrű körül is sok vita alakult ki. Az nem dőlt még el, hogy hogyan záruljon az út. Meggyőződésem, hogy nem autóúttal, hanem autópályával kell lezárni az észak-nyugati részt. – mondta helyettes államtitkár úr. Ehhez viszont olyan forgalomtechnikai szabályozásra van szükség, amely megakadályozza, hogy a tranzit forgalom ne a budai hegyeken keresztül menjen át.
Az M3-as út átadása Füzesabony és Polgár között december 5-én lesz majd. Ezek után – bár nem olyan látványos kereteken belül – átadásra kerül még az M7-es felújított szakasza is. Ezen új szakaszok 2003 január 2-a után a matricás díjrendszer elemei lesznek, tehát ennek megfelelően lehet rajtuk majd közlekedni.
Jelenleg három nyílt pályázatot írt ki közútfejlesztésre a GKM. Az egyik a Polgár – Görbeháza útszakasz építése, a másik kettő pedig az M7-es út egyes szakaszainak építésére vonatkoznak. Ezen autópálya-építési szerződéseket mindenképpen december közepéig meg kívánja kötni a Minisztérium. – hangsúlyozta Ruppert László.
Az M6-os autóút építése is tervbe van véve – az M0-ástól Dunaújvárosig -, ám a költségvetési forrás egyelőre még nem áll rendelkezésre. A problémát úgy kívánja megoldani a Minisztérium, hogy a költségvetés mellett különböző külföldi kereskedelmi és nem kereskedelmi hitelszerződéseket köt. Továbbá olyan beruházókat kíván megnyerni az építésre, akik nem az M1-es, illetve az M5-ös koncessziós – számukra hátrányos – szerződések terheit nyögik. Cél a korrekt és tisztességes hozzáállás mindkét szerződő fél részéről, és az, hogy ez a mostani terv 2006-ig meg is valósuljon.
A vasúti közlekedésre áttérve Ruppert úr kijelentette, hogy a reform és a vállalatvezetés két kiváló szakmai képességű ember vállán nyugszik. Az elmúlt 12 év tapasztalatát összegezve a mostani vezetés eldöntötte, hogy nem adja tovább a következő menedzsmentnek a gondokat, hanem végre – a reform keretén belül – megoldást keres valamennyi felmerülő problémára. Megújítják a pályavasutat, a személy- és áruszállítást átalakítják, új gépészeti szakembereket alkalmaznak. 2004-re gyakorlatilag azt a szervezetet tudjuk majd működtetni, amely teljes egészében megfelel az Európai Uniós normatíváknak. A pályavasút szerepe ennek megfelelően folyamatosan kezd felértékelődni.
A vízi szállításhoz kapcsolódva Ruppert úr elmondta, hogy a Csepel-Szabadkikötőnek vissza kívánják adni szabadkikötő szerepét. A kikötőben az elmúlt három évben a forgalom megháromszorozódott. A forgalom a külföldi szállítók növekedésével változott egyenes arányban. A vízi szállítás felélénkülésével a Minisztérium változásokat kíván eszközölni a MAHART-nál is. A hajózási, valamint a kikötői szegmenset a továbbiakban különálló részként kezelik. A hajózás versenyszférában fog működni, míg a kikötéshez kapcsolódó járulékokat továbbra is az állam kapja meg.
A légi közlekedés, illetve az ahhoz kapcsolódó beruházások lassúak, nem úgy működik, ahogyan azt elvárható lenne. Igaz, hogy a MALÉV, mivel áttért a részvénytárasági formára, szabadabban kezelheti vagyonát, foghat új beruházásokba, mégis Ferihegy I ügye továbbra sem halad előre. A Nyugati-pályaudvar, illetve a Ferihegyi terminál közötti vasúti kapcsolat létrehozásának megvalósítása fontos cél. A légitársaságok szövetsége után, kialakulóban van a repülőterek szövetsége is, amelyben Amszterdam – Fraknfurt – Budapest a három célállomás. A MALÉV jelenlegi vezetése számos költségkímélő megoldást talált, amivel elősegíti a társaság megerősödését, és hatékonyabbá teszi működését. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül a Sármelléki és a Debreceni repülőtér fejlesztéséhez 1-1 mrd forint támogatást különített el a GKM.
Az előttünk álló négy évben komoly, forradalmi változások fognak bekövetkezni a közlekedés területén. – fejezte be előadását Ruppert László.

Comments

Leave a reply

Your email address will not be published.