1998-óta hatodik alkalommal hallhattak előadást a Minisztérium közlekedés-fejlesztési koncepciójáról a vacsoraesten megjelent partnereink, klubtagjaink.
Az új, kidolgozás alatt lévő közlekedéspolitika lényegében nem tér el az 1996-ban kiadottól, de tükrözi azokat a változásokat, amelyek az azóta eltelt időszakban történtek. A Minisztérium úgy kívánja alakítani a közlekedés- illetve infrastruktúra fejlesztéseket, hogy hazánk területi különbségeit mérsékelni tudja. Egy valóban környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszert kíván kialakítani a GKM. Az EU-s Fehér könyvben is a regionalitást hangsúlyozzák, a szűk keresztmetszetek oldását, és összességében azt a fajta belső közlekedési struktúrát kívánják létrehozni, amelyik társadalmi, nemzetgazdasági szempontból is optimális rendszert eredményez. Ezt a struktúrát a helyi adottságokhoz igazodva kell kialakítani. A közlekedési munkamegosztási arányokat tekintve Magyarország még napjainkban is igen nagy mértékben eltér a nyugat-európai országok arányaitól. A magyar közlekedésben a vasúti részarány jelentősen magasabb, mint a nyugat-európai.
Hazánk közlekedésének gerincét a vasúti közlekedés alkotja. A vasúti közlekedés fejlesztésénél az alapvető feladat, hogy végbemenjen egyfajta modernizáció. Olyan modernizáció, amely ténylegesen próbálja a szolgáltatási színvonalat növelni. Olyan ideális hálózatméret-kialakításra kell törekedni, amely valóban a mai közlekedés-struktúrához, és hazánk méretéhez jól illeszthető. Az elképzelések nem új nyomvonalak kialakítását tartalmazzák, hanem a meglévők olyan rekonstrukciós terveit, amelyek a vasúti közlekedés mai igényeknek megfelelően történő alakítását segítik elő. A vasúti fővonali hálózatot az európai követelményeknek megfelelő szintre kell emelni.
Ebbe a körbe sorolhatók azok a tengelyek, amelyek lényegében az ún. Helsinki-korridorok vasúti vonalait illetik. Ez jelenti: a 4-es folyosót (Hegyeshalom-Budapest-Szolnok-Lökösháza irány); és az 5-ös fő korridort, és annak leágazásait. A 2004-2006-os időszak rekonstrukciós folyamatai: a Szolnok-Lökösháza vonalon; a Budapest-Székesfehérvár-Boba vonalon; a Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza és a Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza-Záhony vonalak; valamint a Budapest-Dombóvár-Gyékényes vonal.