2003.05.13.
Székely Péter, a Transelektro Csoport elnöke

Negyedik alkalommal tartott előadást klubunkban Székely Péter a Transelektro részéről. Rövid bevezetője után elnök úr azonnal a lényegre tért, és egy színvonalas tájékoztató keretében vázolta fel a magyar tulajdonú vállalatok helyzetét a globalizálódó világgazdaságban, valamint a Transelektro Csoport terveit.
A Transelektro mára 100 százalékban magyar magántulajdonban lévő vállalatcsoport, amely két alcsoportra oszlik: ipari- és kereskedelmi holdingra, valamint ingatlan holdingra. Az ipari- és kereskedelmi holding részei: Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt., Ganz Kazán- és Energetika Berendezésgyártó Rt., Ganz Transelektro Villamossági Rt., Ganz Transelektro Közlekedési Rt., Transelektro Erőműfejlesztő Kft., Transelektro Kereskedelmi Kft. Az ingatlan holding részei a TIPP Tulajdonosi Irányításgyakorló Kft., valamint a Transelektro Vagyonkezelő Rt.
A csoporton belüli cégek az alábbi körökben tevékenykednek: erőművek és környezetvédelmi létesítmények létesítése fővállalkozásban; transzformátorok gyártása; kazánok, csővezetékek gyártása; kötöttpályás közlekedési eszközök, berendezések gyártása, valamint az említett tevékenységi körökben nagykereskedelem. Az ipari kereskedelmi holding árbevétele változó, de nagyságrendileg 30-40 mrd Ft/év. Az ingatlan holding árbevételét nehezebb meghatározni. Ami biztos, az a következő székházak és ingatlanok: Király utcai székház; az Etele, a Laktanya és a Hercegprímás utcai épületek; a Duna Plaza és a Duna közötti mintegy 60 ezer nm-nyi terület; Budafoki úti gyártelep – szintén kb. 60 ezer nm; a Ganz Vill. Gyártelepe Óbudán – 60 ezer nm. Továbbá 2004-ben teszik le Kijevben az ún. Libig Plaza (bevásárló- és szórakoztató központ) alapkövét; a moszkvai beruházásból azonban kilépnek, mert a tárgyaló partnerek között különböző nézeteltérések voltak. A Transelektro Csoport kb. 3500 főt foglalkoztat. A jövőt tekintve az eddig kialakult profilok megtartásával inkább a hatékonyság javítását, mint a folyamatos növekedést tűzte ki célul a csoport menedzsmentje.
A jelenlegi kormány Nemzeti Fejlesztési Tervében nem szerepelt az a kifejezés, hogy magyar nagyvállalat. A külföldi cégek előnyhöz juttatása, valamint a magyar kis- és közepes vállalkozások támogatása igen. Azonban, míg az Európai Unióban egy középvállalat maximuma 10 mrd Ft, addig hazánkban ez mindössze 4 mrd Ft-ban van meghatározva. Ez azért hátrányos, mert a középvállalatok az EU-ban különböző támogatásokat igényelhetnek, de a hazai megállapítás alapján sok cég eleve elesik ezektől. Ez olyan önkényes jogszabály, amely eleve hátrányos a cégeknek, s így a gazdaságnak is.
Az iraki újjáépítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, rengeteg magyar vállalat – köztük a Transelektro is – több 100 millió dollár értékben szállított oda berendezéseket. A magyar cégeknek a 70-es és 80-as években nem volt hozzáférési lehetősége a térséghez az ENSZ-embargó miatt. A kormánynak és az ellenzéknek olyan kompromisszumos megoldást kellene találnia, amelyben hazánk gazdasági érdekeit tartják szem előtt. A kompromisszum reménye megvan. Ma egyértelmű, hogy Irakban a legtöbb beruházás amerikai részről valósul meg. Mellettük az angol, a spanyol és a lengyel cégeknek is kiemelt szerepet szánnak. Magyarország megbecsülése megvan a nagykoalíciós partnerek részéről.

Comments

Leave a reply

Your email address will not be published.