Harmadszor tartott előadást Kupa Mihály klubunkban. Tájékoztatójának külön aktualitást hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása, és az ehhez kapcsolódó gazdasági kérdések adtak.
A magyar gazdaság helyzete, valamint a társadalmi légkör aggasztónak tűnik az Uniós csatlakozás közeledtével. A hazai gazdaságot az elmúlt években három fő dolog gyengítette. Az első maga a világgazdasági recesszió. A második „a mérhetetlen költekezés” – mindegy, melyik kormányzati ciklusról beszélünk. A harmadik pedig a gazdaságpolitika viszonylagos kiszámíthatatlansága. Ez igaz a pénzügyi, valamint a monetáris politikára. A Forint árfolyama 2004 februárjában ugyanakkora, mint 2001-ben volt. Az elmúlt néhány évet tekintve nem volt olyan átgondolt és összehangolt pénzügyi politika, amely lényegesen előre vihette volna a hazai gazdaságot.
2000-től rendkívül erősen csökkent a tőkebeáramlás az országba. Ennek ellenére nagyon gyorsan növekedtek a bérek és a fogyasztás. A beruházási ráta lényegesen visszaesett. A lakossági megtakarítás az erős fogyasztás eredményeként negatív tartományba került. Mindeközben az állam költekezett, a költségvetés hiánya pedig egyre nőtt. 2000-től egy folyamatosan csökkenő ütemű növekedés jellemzi hazánk gazdaságát, amely romló külkereskedelmi mérleget, valamint belső finanszírozási hiányt eredményez.
Egy viszonylag egészséges gazdaság mellett kialakult egy ún. pénzügyi bizalmi válság. A Kormány és a Jegybank szavahihetősége nem volt kielégítő sem belföldön, sem külföldön. Ez okozza a felmerülő problémák nagy részét napjainkban. Éppen ezért kívánatos lenne korlátozni az állami beavatkozást a gazdasági szférában. A lakosságot pedig megtakarításra kell ösztönözni.
A magyar államháztartás kiadási összege 8500-9500 milliárd forint. A kormány látszólag elszánt a takarékosság mellett. Mégis bizonytalan az árfolyam-politika, a folytonos árfolyam-ingadozások, a kiszámíthatatlan kamatkondíciók, az adók nem várt emelése-csökkentése pedig a reálszférában csapódnak le. 11 milliárd euró kb. a Magyar Nemzeti Bank tartaléka.
Mindezek ellenére a magyar gazdaság egészséges struktúrájú gazdaság – véli Kupa Mihály. Az elmúlt évek tendenciája, a sokféle jövedelemkiáramlás rendkívül rontotta a versenyképességet. 2004 első negyedévére a hazai gazdaság nagyjából ledolgozta hátrányát és visszaszerezte régi versenyképességi szintjét.
Többek között azért is ilyen rossz a fizetési mérlegünk, mert igen jelentős hazai tőke áramlik ki külföldre. Egyre több regionális cég alakul ki Magyarországon (pl. OTP, MOL, CBA, stb.). A magyar gazdaság fejlődésének legfőbb gátja a logisztika, az elérhetetlenség. De ha elérhető, akkor sincs megfelelően képzett szakember, kevés a humán erőforrás. A piaci igény és a képzés között nagyon nagy differencia van – ami mindenképpen a fejlődés gátja.