Tizedik alkalommal hallhattunk előadást a Minisztérium részéről, a vízügy helyzetéről, ezúttal Varga Miklós úr színvonalas közvetítésében. Az 1879-es nagy szegedi árvíz bebizonyította, hogy Magyarországon nem lehet lokálisan védeni az egyes településeket az árvizek ellen, csakis összefüggően. Ezután kezdődött meg a ma is működő árvízvédelmi rendszer kiépítése. Az ország felszíni vízkészletének mintegy 80 százaléka a Duna, a Dráva és a Tisza folyók völgyében összpontosul. A vízkészlet nagyobbik részét a Duna és a Dráva adja, ugyanakkor a Tisza mentén nagyobb a fellépő vízigény. Át kell értékelni a jelenlegi vízgazdálkodási politikát. A klasszikus mérnöki gondolkodás bizonyos szempontból idejétmúlt. Nem lehet csak létesítményekben, műszaki objektumokban gondolkodni. Egyre inkább az a szemlélet kap teret, amely szerint a távlati, ökológiai hatásokat kell körültekintőbben figyelembe venni. Jelentős feladat a vízrajzi hálózat és a vízminőségi törzshálózat harmonizációja. A vízkárelhárítás területén új ökológiai szemlélet kezd körvonalazódni. Az új koncepció elemei: a nagyvízi medrek visszaállító képességeinek helyreállítása, valamint a hullámterek természetvédelmi rekonstrukciója. Ez két szakaszt érint. A Felső-Tiszát Tivadar térségében, és Szolnoknál a város és a déli országhatár közötti szakaszt. A tározók 40 települést érintenek. 460 millió m3 a tárolható víz mennyisége, ezzel a mindenkori, mértékadó árhullámot 60 cm-el tudják a szakemberek apasztani. Eddig zömmel állami forrásokból finanszírozták a különböző beruházásokat, fejlesztéseket. 2005-től a címzett- és céltámogatások eddigi rendszere megváltozik. A Belügyminisztérium nem maga alkottat törvényt a Parlamenttel, hanem régiókra lesznek leosztva a források. Az ehhez szükséges környezetvédelmi- és vízügyi célelőirányzat forrásai is már 2004-ben leadásra kerültek a régiókhoz. Az Unió nagyon részletes szabályozási rendszerrel rendelkezik a vízgazdálkodás tekintetében. Négy fő prioritás létezik. Első: a lakosság ivóvízellátása, második: a gazdaság ellátása úgy, hogy a vízkészletek ökológiai állapota ne romoljon, harmadik: minden beruházást úgy kell megvalósítani, hogy a víztestek ökológiai állapota javuljon, negyedik: meg kell védeni a nemzeteket az árvizek kártételei ellen.