Március 25-én tartotta meg előadását Kazatsay Zoltán integrációs helyettes-államtitkár a közlekedésfejlesztés aktuális kérdéseiről az EU-csatlakozás folyamatában.
Amint az ismert, Magyarország 7 területen kért ún. átmeneti mentességet, vagyis csatlakozást követő ideiglenes felmentést egyes uniós szabályok alkalmazása alól. Ez gyakorlatilag lefedi a közlekedés teljes spektrumát, érinti az összes alágazat legérzékenyebb gondjait. Bár magyar részről merült fel az összes csatlakozó ország közül a legtöbb átmeneti igény, ez nem a többiekhez képesti lemaradásunkat mutatja, hanem azt, hogy nem akartuk elkendőzni a legtöbb országéhoz hasonló problémáinkat, hanem azokra az Unióval közös megoldást igyekeztünk keresni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a hozzáállásunkat a Közösség megértette és nagymértékben (a 7-ből lényegében 6 átmeneti igény esetében) el is fogadta. A tárgyalási álláspontban Magyarország az alábbi 7 területen jelzett átmeneti mentesség iránti igényt.
Közúti árufuvarozási kabotázs. A belföldi piac közösségi fuvarozók részére történő megnyitása alól 2006 végéig kértünk átmenetet. Ennek oka a 27,500 javarészt kisvállalkozó magyar fuvaros félelme, hogy a velünk együtt csatlakozó országok szolgáltatói elviszik előlük a fuvarokat. A tárgyalások során jeleztük, elfogadjuk, hogy az átmenet a magyar fuvarozókra is vonatkozzon, vagyis, hogy ők se végezhessenek ezen idő alatt belföldi fuvarozási tevékenységet egyes tagállamokban. Emellett javasoltuk egy fokozatosan növekvő kölcsönös engedély-kontingens bevezetését (első évben 1000 engedély, majd utána évente 30 %-kal emelkedne a kontingens).
Gépjárműadó. Magyarország 2005 végéig tartó átmenetet kért a közösségi gépjárműadó minimumszint alkalmazása alól. Ezen időszak alatt a 25 tonna össztömeget meghaladó járművekre a közösségi szintnél alacsonyabb (65 %) adót alkalmaznánk. Ez az adókedvezmény, csak a legmagasabb környezetvédelmi normáknak megfelelő járművekre (EURO 2, EURO 3) vonatkozna. A javaslat azon alapult, hogy egyes tagállamokat hasonló átmenetben részesített a vonatkozó közösségi irányelv.
Túlsúlyos gépjárművekre kivetett adó. Magyarország kifejtette, hogy a magyar közutak műszaki állapota a közeljövőben nem teszi lehetővé az Unióban engedélyezett legmagasabb tengelyterhelésű (11,5 tonna) tehergépjárművek forgalmát, ezért 2008 végéig fenn kívánja tartani az e járművekre kivetett túlsúlydíjat, valamint az ehhez kapcsolódó útvonalengedély rendszert. Ezzel egy időben autópálya és gyorsforgalmi úthálózaton, valamint magasabb tengelyterhelés elbírása érdekében felújított útszakaszon közlekedő tehergépjárművek mentesülnének a díjfizetés alól. Ez Európai Unió elfogadta kérelmünket.
Belvízi hajózás. Átmeneti mentesség iránti kérelmünk arra vonatkozott, hogy 2004 végéig a magyar belvízi flotta mentesüljön, az ún. selejtezési kényszer alól. Az EU belvízi-flotta kapacitás politikájának egyik sarokköve az újért-régit elv, másnevén selejtezési kényszer. Az a hajótulajdonos, aki új hajót kíván forgalomba helyezni két lehetőség közül választhat: vagy ugyanakkora hajótérfogatot leselejtez régi hajói közül vagy az új hajótérfogattal arányos büntetést fizet.
Vasúti piacnyitás. 2006 végéig tartó átmeneti mentességet kaptunk a vasúti infrastruktúra kapacitáshoz való szabad és diszkrimináció mentes hozzáférést célzó közösségi rendelkezések alkalmazása alól. A ma érvényes EU vasúti irányelvek alapján a közösségi vasúttársaságok háromféle módon férhetnek hozzá más tagállamok hálózatához. A vasúttársaságok nemzetközi szövetségeinek tranzitjogának, a kombinált fuvarozásban részvevőknek pedig szabad hozzáférés biztosításával. Továbbá 2003 március 15-től szabad a nemzetközi fuvarozás az ún. transz-európai vasúti árufuvarozási hálózaton.
Légiközlekedés. 2005 végéig tartó átmenetet kért Magyarország a légiszállítási piac megnyitása alól, figyelemmel elsősorban a nemzeti légitársaság bizonytalan helyzetére. Az Unió ezt csak a csatlakozás időpontjáig fogadta el. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Közösség korábban még csatlakozást megelőző piacnyitást javasolt.
Zajos repülőgépek. 2004 végéig tartó átmenetet kértünk, amely időszak alatt egyes harmadik országok (pl. FÁK, Közel-Kelet, Észak-Afrika) repülőgépei, amelyek nem felelnek meg a közösségi zajnormáknak, továbbra is leszállhatnak Ferihegyen. A kérés célja a budapesti forgalom fenntartása, illetve az, hogy kölcsönösségi alapon (más okokra hivatkozva, mivel a Malév flottája már nem minősül zajosnak) a Malévet ne zárják ki a saját piacairól.
Fentieket összefoglalva helytálló az az értékelés, hogy Magyarország megfelelő intenzitással, szervezetten készül a csatlakozásból adódó követelmények teljesítésére, az ebből adódó előnyök kihasználására, a felmerülhető problémák elkerülésére.